35 vagy 55 fok? Ezt árulja el a hőszivattyú energiacímkéje

A hőszivattyú energiacímkéjén ugyanahhoz a készülékhez két külön hatékonysági osztály is tartozhat: az egyik 55 °C-os, a másik 35 °C-os előremenő vízhőmérséklethez. Ez nem apró technikai lábjegyzet. A két érték arra figyelmeztet, hogy a készüléket nem önmagában, hanem a lakás hőleadóival, hőveszteségével és szabályozásával együtt kell megítélni.

Az Európai Bizottság címkemagyarázata szerint a hőszivattyús helyiségfűtők címkéjén külön jelenik meg a 55 és a 35 °C-os alkalmazás energiahatékonysági osztálya, továbbá a beltéri és kültéri hangteljesítményszint, valamint az energiafogyasztásra vonatkozó információ. A Bizottság fogyasztói útmutatója hozzáteszi: alacsonyabb előremenő hőmérsékleten a teljesítmény rendszerint kedvezőbb, de ezt az előnyt csak olyan fűtési rendszer tudja kihasználni, amely alacsony hőmérsékletű vízzel is képes kifűteni az épületet.

1. A 35 °C nem egy univerzális ígéret

A 35 °C-os adat az alacsony hőmérsékletű alkalmazás összehasonlítási pontja. Ilyen körülményekhez gyakran padló-, fal- vagy mennyezetfűtést, fan-coilt, illetve megfelelően méretezett, nagy hőleadó felületű radiátorokat terveznek.

Ebből nem következik, hogy minden padlófűtéshez automatikusan megfelelő bármelyik hőszivattyú, és az sem, hogy egy radiátoros ház biztosan alkalmatlan. A döntéshez helyiségenkénti hőveszteség-számítás és annak ellenőrzése kell, hogy a meglévő hőleadók a tervezett előremenő és visszatérő hőmérsékleten mennyi hőt tudnak leadni. A címke összehasonlításra való; a méretezést nem végzi el helyetted.

2. Az 55 °C a nehezebb üzemi pontot mutatja

Az 55 °C-os adat a közepes hőmérsékletű alkalmazás besorolása. Ez közelebb állhat azokhoz a rendszerekhez, amelyek hideg időben magasabb vízhőmérsékletet kérnek, például bizonyos meglévő radiátoros hálózatokhoz.

Ha a 35 °C-os osztály látványosan jobb, mint az 55 °C-os, az önmagában nem hiba és nem is rendkívüli előny: azt mutatja, hogy a gép alacsonyabb előremenő hőmérsékleten kedvezőbb feltételek között dolgozik. Vásárlás előtt azt kell tisztázni, hogy a lakás a leghidegebb tervezési napon milyen vízhőmérsékletet igényel. Ehhez ne a jelenlegi kazán beállítását tekintsd automatikus válasznak; a beszabályozás, a túlméretezés és a szakaszos működés miatt az nem feltétlenül azonos a valóban szükséges értékkel.

3. Először az épületet, utána a gépet méretezd

Egy túl nagy hőszivattyú sem feltétlenül biztonságosabb választás. Enyhébb időben rövid ciklusokkal kapcsolgathat, miközben a túl kicsi készülék a csúcsterhelésnél kiegészítő fűtésre szorulhat. A címkén vagy termékadatlapon megadott teljesítményt ezért az épület számított hőigényéhez és a helyi tervezési hőmérséklethez kell illeszteni.

Kérj írásos méretezési összefoglalót, amely tartalmazza:

1. a helyiségenkénti vagy legalább épületszintű hőveszteséget;
2. a választott méretezési külső hőmérsékletet;
3. a szükséges előremenő és visszatérő vízhőmérsékletet;
4. a hőleadók teljesítményét ezen a hőmérsékleten;
5. a hőszivattyú leadott teljesítményét és villamos felvételét a releváns üzemi pontokon;
6. a kiegészítő elektromos fűtés bekapcsolási feltételeit.

Ez nem teljesítményígéret, hanem annak ellenőrzése, hogy ugyanarról a házról és ugyanarról az üzemi pontról beszél-e a kivitelező és a megrendelő.

4. Ne keverd össze a termékcímkét a rendszer-címkével

Az uniós szabályozás külön kezeli az önálló készüléket és a csomagot. A rendszer-címke egy helyiségfűtőt vagy kombinált fűtőt hőmérséklet-szabályozóval, napkollektorral, tárolóval vagy kiegészítő fűtővel együtt értékelhet. Ilyen csomagot gyártó és kivitelező is összeállíthat az EPREL-ben szereplő komponensekből.

Ezért egy magasabb rendszerbesorolás nem jelenti automatikusan azt, hogy maga a hőszivattyú ugyanabba az osztályba tartozik. Az ajánlatban kérd el külön a készülék címkéjét, a termékadatlapot, a rendszer-címkét és a csomag számítását. Ellenőrizd, hogy pontosan ugyanaz a modell, szabályozó, tároló és kiegészítő elem szerepel-e a dokumentumokban, mint az árajánlatban.

5. A zajadatot hangteljesítményként olvasd

A címke beltéri és kültéri hangteljesítményszintet is mutathat. A hangteljesítmény a készülék zajkibocsátását jellemző összehasonlító adat; nem azonos azzal a hangnyomásszinttel, amelyet egy konkrét ablaknál vagy telekhatáron mérnél.

A tényleges hallhatóságot befolyásolja a kültéri egység helye, a falak és sarkok visszaverése, a talapzat, a rezgéscsillapítás, a ventilátor fordulata, valamint az éjszakai üzemmód. Kérj telepítési rajzot, gyártói távolságtartási előírást és zajszámítást a legközelebbi védendő homlokzatra vagy telekhatárra. Egy inspirációs fotó nem bizonyítja, hogy ugyanaz az elhelyezés nálad is megfelelő.

6. A használati meleg víz külön kérdés

A kombinált, fűtést és használati meleg vizet is előállító készülékek címkéjén a vízmelegítés külön besorolást és terhelési profilt kaphat. A jó helyiségfűtési osztályból nem következik automatikusan gyors vagy takarékos melegvíz-készítés.

Kérdezd meg a tároló térfogatát, a felfűtési időt, a higiéniai program működését, a cirkuláció veszteségét és azt, mikor lép be az elektromos rásegítés. Nagy kád, több egymást követő zuhany vagy folyamatos cirkuláció teljesen más igényt jelenthet, mint egy kis háztartás rövid reggeli csúcsa.

7. Az EPREL legyen ellenőrzési pont

A címkén szereplő modellazonosítót vesd össze a készülék adattáblájával, az árajánlattal és az EPREL nyilvános termékadatlapjával. Ne elégedj meg egy termékcsalád prospektusával: egy sorozaton belül eltérhet a teljesítmény, a zaj, a beépített elektromos fűtés és a tároló.

Hét kérdés az ajánlat elfogadása előtt

1. Mekkora a ház számított hővesztesége a tervezési külső hőmérsékleten?
2. Milyen előremenő vízhőmérséklet kell a meglévő hőleadókhoz?
3. Mit mutat a konkrét modell 35 és 55 °C-os címkeadata?
4. Mekkora leadott teljesítményt tud a gép a releváns hideg üzemi ponton?
5. Mikor és mekkora elektromos rásegítés indul?
6. Hová kerül a kültéri egység, és készült-e zaj- és rezgésvizsgálat?
7. A termékcímke, az EPREL-adatlap és a rendszer-címke ugyanazokat a komponenseket tartalmazza?

A legjobb címkebetű önmagában nem tervezi meg a fűtést. A jó választás ott kezdődik, hogy a 35 és 55 °C-os adatot a lakás valós hőigényével, hőleadóival, zajérzékeny pontjaival és melegvíz-használatával együtt olvasod.